Ahogy azt már megszokhatták a Volvo Galéria Budapest ügyfelei ebben a hónapban is egy látványos kiállításnak ad otthont autószalonunk, de a mostani mégis igazán különlegesnek mondható. Ezúttal nem egy feltörekvő, vagy egy már elismert művész alkotásai kerültek a falakra, hanem a Down Alapítvány által támogatott tehetséges fiatalok művei vannak kiállítva. Az alkotás erejéről, fejlesztő hatásairól és arról, mit jelent ez a kiállítás a sérült fiataloknak, dr. Gruiz Katalinnal a Down alapítvány elnökével beszélgettünk.
Pontosan kiknek a kiállítását láthatják azok, akik betérnek a Volvo Galéria Budapest autószalonjába?
A Down Alapítvány művészeti műhelyében dolgozó fiatal tehetséges alkotók által készített fényképek, festmények és montázsok kerültek kiállításra. Ők Down szindrómás és más értelmi fogyatékkal élő emberek, akiknek ez a kiállítás egy nagy lehetőség, ahogy maga a művészeti műhely is, hiszen itt szabadon alkothatnak, itt szabadon kijöhet belőlük az, ami a normál világunk, a mindennapi élet során korlátok közé van szorítva. Azok a mély gondolatok és érzések, amik bennük is ugyanúgy megvannak, ugyanúgy dolgoznak és, ha van eszköz és lehetőség, akkor ki is jönnek.

Önre milyen hatással vannak a képek?
Én már mindegyik képet kívülről ismerem és számtalan alkalommal láttam, mégis minden alkalommal mikor kiállításra kerülnek, újra és újra meglep, hogyha jó térben vannak a képek, menyire meggyőző, mennyire elgondolkodtatóak az alkotások. Mind a mai napig találok valami újat bennük, olyan gondolatot vagy inspirációt, ami felett korábban átsiklottam.
Mit jelent a fiatalok számára, hogy láthatják kiállítva az alkotásaikat itt a Volvo Galéria Budapestnél?
Nagy öröm ez számukra, hiszen ez egy visszajelzés számukra, hogy amit létrehoztak, amit alkottak az egy érték. Ami igazán erős visszajelzés, hogyha van látogató közönség és az ő véleményüket is hallják, ami általában pozitív szokott lenni. Művészettörténészek vagy művészetkritikusok nagyon jókat szoktak mondani a képeikről, mert ők felfedezik azt az egyedi látásmódot azt az egyedi különleges gondolkodást, ami az ő külön sajátjuk. Látva, hogy a képeket mások is nézik, sőt sokszor megveszik drágán is ezeket az alkotásokat, ez felbátorítja őket. Erre a bátorításra nekik nagy szükségük van, mert különben a világ nem támogatja őket semmiben, amitől amúgy felbátorodhatnának, hiszen a hétköznapokban a korlátaik vannak előtérben.

Miért kezdenek el alkotni ezek a gyerekek?
Az alkotás számukra nagyon sok haszonnal jár. Olyan dolgokat tudnak a művészeten keresztül kifejezni, amiket szavakkal sokszor nem tudnak. A nehezen felszínre hozható gondolatokat, ha képben megtanulják átadni, akkor később könnyebb lesz nekik beszélni is ezekről a dolgokról.

Ki segíti őket abban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb kifejezési formát?
Kétségtelen, hogy nagy ambíciójuk is van, de nyilván nekik iránymutatásra van szükségük ezt pedig a Down Alapítvány tehetséggondozó programja biztosítja és jelen esetben azon belül a fotóterápiás és művészeti műhely lehetőséget biztosít nekik, amelynek az irányítója Bege Nóra fotográfus és Sebestyén Dina művészeti vezető. Nagyban nekik köszönhető, hogy ezekből a fiatalokból ilyen sok szép dolog tud kijönni az alkotásaikon keresztül.
A teljes videós interjút az alábbi linkre kattintva érhetik el:



