VGZsoltGyakran éri vád az elektromos autókat, hogy végeredményben nem is környezetkímélőbbek, mint a belsőégésű motoros társaik. Bizonyos szempontból még igaz is lehet az állítás, de Kéri László a Volvo Galéria Budapest senior értékesítési tanácsadója tiszta vizet öntött a pohárba.
Induljunk ki a tényekből. Konszenzus van arról, hogy a környezetünk nem tudja kompenzálni az ipari tevékenységünkből, közlekedésünkből és energia éhségünkből eredő sokkot. Olvadnak a glecserek, Maliban 40 fok feletti a hőmérséklet állandóan, és igencsak szélsőséges az időjárás szűkebb környezetünkben is. Ezért lépett az EU és kezdte szabályozni mindenkit érintő módon a közlekedés okozta kibocsájtási normákat.
Nem lehet kétséges, hogy tennünk kell valamit és nem elég, ha csak egy ország, vagy egy kontinens tesz lépéseket. Globális reakcióra van szükség. Fogadjuk el, hogy az eddigi megszokott komfort zónánkból kikell lépnünk. A hétköznapi életben, a mindennapokban ezt a közlekedésben érzékeljük leginkább.
Az élhető szűk környezetünket, nem terheljük a kipufogó gázokkal és a motorok zajával. A mintegy kétszer hatékonyabb motorok eleve kevesebb károsanyagot igényelnek még ha az áramot fosszilis energia hordozókból is nyerjük. Az erőművek hatékonysága és fajlagos tisztasága nagyságrenddel jobb mint azonos energia mennyiséghez a sok ezer motorban az olaj elégetése.
Szerencsére az energiát Európában már több mint 40%-ban zöld, megújuló energiaként termeltük meg 2023 – ban is és az arány továbbra is emelkedik. Az EU 2035 – től jelenlegi szabályozása be is tiltja a belső égésű motorokkal szerelt új gépkocsik forgalomba helyezését. Mindezen intézkedések segítenek talán megállítani a negatív folyamatokat.
Az elektromos autózás egy szemléletváltással jár és edukál is. Az emberek szelektíven kezdik gyűjteni a szemetet, elzárják a csapot, lekapcsolják a villanyt és eleve moderáltabban közlekednek. Egyben a tapasztalatok szerint soha nem fognak visszaülni belsőégésű motorral szerelt autóba. Mindezen másodlagos hatásoknak az összessége pedig messze túlmutat magán az autózás jelentette környezet tudatosságon.
Az már statisztikailag bizonyított, hogy 80.000 km megtétele után az elektromos autó mindenképpen kisebb karbon lábnyomot hagy, mint a belsőégésű társai. Az akkumulátorok újra felhasználása 90%-nál magasabb. Az aksik élettartama megegyezik vagy hosszabb, mint magáé az autóé.
Tehát ha elfogadjuk azt a kompromisszumot, hogy az elektromos autók jelenlegi technológiájának 300 – 400 km–es hatótávjával számolunk és az azt meghaladó utakon többször állunk meg mint a belső égésű autóval tennénk, akkor komoly és látható lépést tennénk a fenntartható jövő felé.
