VGZsoltA Volvo Galéria Budapestnél a svéd remekművek mellett számos hazai művész páratlan alkotását is megtekinthették látogatóink az elmúlt évek során. Idén is folytatjuk hagyományunkat és hónapról-hónapra új hazai művészeknek biztosítunk lehetőséget, hogy alkotásaikat megmutathassák a nagyközönség számára. Mi így kívánjuk támogatni a hazai művészetet már több, mint 20 éve.
Mint a kiállítás eseményének meghívójában is megfogalmaztam: majdnem titok hogyan jön létre egy kiállítás. Erről csak annyit szeretnék, hogy az eredetileg csak „plen-air” festmények helyett most egy vegyes-pasztell,-olaj,-akril, technikák és témákban is változatos festmények jelennek meg a falakon.
Az öt kiállító művész: Hámory Nelli, Veres Annamária, Nagy Hajnal, Pörnye Nikolett és Várkonyi Rita. Mind az öten jó ideje ismerjük egymást. Van, akivel kb 8 éve találkoztam először. De különböző kurzusokon azóta is összefutunk alkalmanként.
Az elmúlt években alakult úgy, hogy rájöttünk annak ellenére mennyire különbözőek vagyunk mégis szívesen találkozunk együtt mivel a festészet szeretete összekapcsol és csapattá formál minket.
Az együtt festő társaság energiát generál, megtart, felerősít és összefog. Olykor hatalmas csendben máskor harsány nevetés közepette ülünk asztalhoz vacsorázni,mint csivitelő madárraj egy fa tetején. Aztán az éjszakába nyúló reflektorok alatti munka amikor azt sem tudjuk hány óra, csak nagyon fárasztóak vagyunk. ezek azok az érvek, amik csapatban festésről szólnak. Óriási élmény.
Társaimat, saját gondolataikon keresztül szeretném bemutatni. megkértem írjanak néhány kifejezést, mondatok mit jelent számukra a festészet, a táborozás. mondjanak valamit arról amikor szabadon a látvány elött alkotnak.
’’ Megtanulok a festő szemével látni és nézni. elfogadó, lelkes, segítő és bátorító csapatban vagyunk, jó hangulatban.”
’’ A „plen-air” festés művészetébe a páratlan élményt jelentő környezet is belevezet. A közös nevetések, meghitt beszélgetések emelik a táborozás élményét.”
’’ Számomra a festészet maga a szárnyaló szabadság. van a vászon a festék az ecset és én. Megmutatom, amit gondolok és érzek. Hagyom, hogy az érzés vezessen. Fontos, amit a tájban látok, de még fontosabb, amit majd a festményen megmutatok. a tábor női energiáit is szeretem. Itt mindenkit a festészet iránti szenvedélye mozgat.”
’’ A tábor számomra az eredeti impresszionista festészet élményét jelenti, amit régen a klasszikus impresszionista festők is megélhettek alkotás közben. Fontos, hogy megidézzük a múló jelenségek és tünemények megragadtatását a természetben. Ezt a csapatban mindenki átéli festés közben, ezért mindenki más hangulatban alkot, mintha négy fal közt tenné otthon egyedül.”
’’ Számomra a festészet a szabadságot, az önkifejezést és azt a lehetőséget adja meg, hogy kézzel fogható formában be tudjam mutatni hogyan látom a világot. Az alkotás folyamatában nem csak a kész termék, hanem az oda vezető út a lényeges. Legtöbb esetben tájképeket festek, amelyek a természetben készülnek és nem egyedül-magányosan, hanem társaságban. Köszönöm a velem kiállító barátnőimnek a csodás közösen eltöltött időt amíg együtt alkottunk. Nem szenvedés véres verejték, ami megszülte képeinket, hanem a vidámság a jókedv és a szabadság érzete. Remélem mindenki, aki nézi festményeinket ezt a különleges érzést éli át velünk.
