VGZsoltA Volvo Galéria Budapest autószalonjában hónapról-hónapra váltják egymást a művészeti kiállítások. Az autók körüli kiállító tér nem csak már elismert és befutott alkotók műveinek ad lehetőséget a megjelenésre, hanem rendszeresen megjelennek fiatal tehetségek is. Most sincs ez másképp, mivel ebben a hónapban Christopher Fajoyomi műveit láthatják azok, akik ellátogatnak a Volvo Galéria Budapest bemutatótermébe. A kiállításról és saját munkásságáról kérdeztük a művészt.
Kérlek Christopher mesélj magadról és arról, hogy mióta foglalkozol festészettel?
Ahogy az a nevemből is kiderül félig nigériai és félig magyar vagyok, de itt születtem Magyarországon. Édesapám a 80-as években érkezett ebbe a szép országba és beleszeretett anyukámba, nem volt kérdés, hogy itt alapítanak családot. Eredeti végzettségem szerint vegyészmérnök vagyok, de amúgy projekt menedzserként dolgozom. A festészettel egészen a koronavírus-járvány kezdetéig nem is foglalkoztam, bár korábban is nagyon érdekelt és már a vírushelyzet előtt kaptam ajándékba egy állványt és vásznat, de a home office hozta meg az életemben az áttörést. A képzőművészet azonban már korábban is nagyon vonzott: múzeumokban, illetve az interneten azért több kiállítást is megnéztem. Mindig is nagyon imádtam az absztrakt képeket és az absztrakt performanszokat.
Hogyan tanultál festeni?
Teljesen magamtól, autodidakta módon. A youtube-on rengeteg videó van fent, ami segít elsajátítani a technikai alapokat, de őszinte leszek az első képeim szerintem borzasztóan sikerültek. Aztán a sok gyakorlás meghozta az eredményét és volt egy pont, ahol elkezdtem pozitív visszajelzéseket kapni és onnantól megfordult valami, adott egy löketet, hogy megmutassam a képeimet a közösségi oldalakon. Én az akril festészetet választottam, de elképzelhető, hogy később más technikákat is elsajátítok.
Mi alapján alkotsz? Honnan merítesz ihletet?
Általában megtervezem előre, hogy nagyjából mit akarok lefesteni, de az alkotási folyamat közben mindig valahogy úgy alakul, hogy elvisz az intuíció és az érzelem és csak nyomokban lesz olyan, mint amilyet valójában elterveztem. Ami biztos, hogy erős színekkel dolgozom ez jellemez engem alapvetően, direkt nem tompítom őket semmivel. A színek keveredése a képeimen egyfajta színorgiát alkotnak. Vannak olyan képeim is, amik fekete fehérek, de ott a kontraszttal próbálok hatást elérni, illetve a formákkal, amikbe mindenki a saját érzései alapján azt lát bele, amit akar.
Meglepett, amikor a Volvo Galéria felajánlotta a lehetőséget, hogy kiállíthatsz?
Nagyon örültem neki, mert ez egy újabb pozitív visszajelzés volt nekem a képeimről és arról, hogy van értelme festészettel foglalkoznom. A kiállítás kezdete óta már számos barátom és családtagom látogatott el a Volvo Galéria Budapest bemutatótermébe, hogy megnézze a tárlatot és mind nagyon pozitívan nyilatkoztak. Úgy érzem számomra ez egy nagy lehetőség.
