VG ZsoltBár az Európai országokban nagyságrendileg megegyeznek a húsvéttal kapcsolatos szokások, azért minden nemzetnek és vallásnak megvannak a saját különlegességei. Svédország lakossága nagyrészt protestáns emberekből áll , ezért ennek megfelelően hagyományaik is eltérnek a mieinktől. Az internetet bújva bár találni hasznos információkat a témával kapcsolatban, de a hitelesség kedvéért, egy már 25 éve Svédországban élő rokonomat, Áront kértem meg, hogy meséljen nekünk arról, hogy miben más északi barátainknál tölteni a húsvétot, mint nálunk.
A svédeknél nemcsak az ünnepi héten kezdődik meg a készülődés, már az ünnepeket megelőző 2-3 hétben elkezdik a házakat és a tereket feldíszíteni. Nagy különbség, hogy míg Magyarországon az ünnepnapi bezárások miatt megrohamozzák az emberek az üzleteket, erre a svédeknél semmi szükség, mivel az ünnepi időszak alatt végig nyitva tartanak a boltok, ezért teljesen felesleges raktározni. Ha elfelejtettünk valamit megvenni az ünnepi menühöz, azt bármikor pótolhatjuk. Az iskolai szünet ilyenkor mindig legalább egy hétig tart és a hivatali ügyintézések is sokkal lassabbak, az emberek többsége ilyenkor szabadságra megy.
Na de mivel is díszítik fel otthonaikat a svédek? Jellegzetes jelképük a húsvéti virgács, amit nem meglepő módon kék sárga szalagokkal díszítenek. Az idehaza nagyon népszerű locsolkodást a svédeknél egyáltalán nem gyakorolják, ahogy Áron fogalmazott: vicces is lenne, ahogy a 0 fokban egy hideg vödör vízzel öntenék nyakon a lányokat, az egyenes út lenne egy kiadós tüdőgyulladáshoz, így nem véletlenül marad el ez a szokás északi barátainknál. Ellenben a sárga-kékek nagycsütörtökön elrejtik otthonaikban a seprűiket és nagy zajt csinálnak, ezzel megakadályozva, hogy a boszorkányok meg tudják ülni az úgynevezett Blakulla-t, magyarul boszorkányszombatot. Ilyenkor a kislányokat boszorkánynak öltöztetik, akik házról házra járnak, hogy jókívánságokat és édességet gyűjtsenek.
A svédek azt vallják, hogy a húsvét annál jobb, minél többen tudnak együtt ünnepelni. Ők elsősorban nem a vallási jellegét helyezik előtérbe az ünnepnek, hanem a családi szempontokat, hogy végre van idejük időt tölteni a szeretteikkel. Na de nem mindegy, hogy a nagy összejöveteleken mi kerül az asztalra. A hagyomány szerint a menüben mindenképpen kell legyen lazac, hering, krumpli, tojás, valamint rengeteg édesség.
A svédek rajonganak a gumicukrokért, a bonbonokért és ilyenkor rendkívüli mennyiséget fogyasztanak ezekből a desszertekből. Előszeretettel esznek olyan üreges csokitojásokat, amiknek a belsejébe rágót, nyalókát, vagy valamilyen gumicukrot rejtettek, mindezt azért, hogy halmozzák az élvezeteket. A halakat sok esetben ecetesen készítik, de azért tálalnak fel különböző sonkákat és tojást is. Összességében a Svédek bár bizonyos tekintetben másképp ünnepelnek, a legfontosabb dologban ugyanúgy tesznek, ahogy mi magyarok és a Volvo Galéria Budapest munkatársai is,: élvezik, hogy időt tölthetnek a családjukkal és a szeretteikkel.
VGZsolt
