VG Zsolt2020. június 18-a volt az utolsó nap, hogy dízel autót lehetett rendelni a Volvo történetében. Az elmúlt évek történései, az Európai Unió károsanyag kibocsátással kapcsolatos rendeletei és a trendekkel lépést tartva, a Volvo lép egy nagyot és már a jövőt veszi célba. Kéri Lászlóval a Volvo Galéria Budapest senior flottaértékesítési tanácsadójával beszéltünk múltról, jelenről és az útról, ami a Volvo előtt áll.
Mióta készült a Volvo erre a lépésre?
Lehetett, már egy ideje erre számítani. Az Európai Unió károsanyag kibocsátási kvóták miatti büntetései miatt lépéskényszerbe kerültek az autógyártók és a Volvo-nak esze ágában sincs büntetést fizetni, ezt egyértelmű, hogy valamit lépnie kellett. A Volvo már régóta azt kommunikálja, hogy nem a dízelben látja a jövőt, de amíg a piacon nagy igény van erre, addig tartania kell a lépést. 30 évvel ezelőtt még alig lehetett dízel hajtású autót kapni. A nagy áttörést a turbó meghajtás hozta el és ezt rengeteg további fejlesztés követte, aminek a vége az lett, hogy egy kis elektromos motort kaptak a dízel autók és itt tartunk most. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy ezek bonyolult motorok, ami két dolgot von maga után: az egyik, hogy drága gyártani, a másik pedig, hogy növekedik a meghibásodás lehetősége. Ezekhez még az is hozzátársult, hogy az emberek autóval megtett kilométerei csökkennek a világban. Míg a 90-es években a megtett átlag kilométerek rekord magasságban jártak, 2013-tól stagnálni és mára csökkeni is kezdett ez az adat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a repülőjegyek egyre olcsóbbak lettek, így egy közepesen hosszú utat is inkább már repülve tesznek meg az emberek. A dízel motorok népszerűségét az hozta magával, hogy nagy távokat alacsony fogyasztással lehetett megtenni, de ez a képlet ma már nem feltétlenül igaz.
A dízel botrány is hatással volt erre a folyamatra?
Minden bizonnyal köze van hozzá, nem lehet azt mondani, hogy nem rázta meg a világot. Egy nagyon komoly bizalmi válság volt és nyilván megfizették az árát azok a gyártók, akikről kiderült, hogy ferdítettek az adatokkal. De a dízel motorok felé általában véve is gyengült a bizalom. Mindemellett a benzinmotorok is nagyon komoly fejlődésen mentek keresztül. A benzin hajtású autók átlagfogyasztása jelentősen csökkent a dízelekkel szemben. Régebben bátran lehetett mondani, hogy egy azonos teljesítményű benzin és dízel motor fogyasztása között két és fél literrel kedvezőbb a fogyasztása a dízelnek 100 kilométerenként, de ez ma már maximum másfél liter. Emiatt az extra költség, ami azzal járt, ha benzines autót használtunk, annyira minimálisra csökkent, hogy emiatt nem választanak már az emberek dízel autót.
Mi a jövő? Hova tart a Volvo?
Egyértelműen kimondhatjuk, hogy az elektromos autó a jövő, de az elektromos autónak jelenleg még van három nagy kompromisszuma. Az egyik a hatótávolság, a másik a töltési idő és végül a töltő oszlopok száma. Ahogy ezek a kompromisszumok megoldódnak, vagy javul az elérésük, nem is fognak más autót gyártani csak elektromost. Mindaddig azonban, ameddig ez nem így van, addig a Volvo szerint a hybrid autóknak kell teret biztosítani. Novembertől már minden Volvo gyártmányú autó valamilyen hybrid lesz. A következő 5-8 év az átállásról fog szólni. Ez egy folyamat, aminek a vége az, hogy minden autónk teljesen elektromos meghajtású lesz. Az, hogy ezt az elektromos áramot, hogyan és milyen formában lehet majd elérni, ez ma még nem teljesen tisztázott. A novemberi átállás nem csak a dízelekre érvényes, hanem az összes benzin meghajtású Volvóra is.
VGZsolt
